trágyázás a kertben

A tápanyagok utánpótlása a növények és a talaj szempontjából is elengedhetetlen. Hogy műtrágya vagy szerves trágya lesz-e a jobb döntés erre a célra, az túlmutat az egyéni preferenciákon.

Ha a legegyszerűbben szeretnénk különbséget tenni műtrágya és szerves trágya közt, azt is mondhatnánk, hogy míg az egyik szintetikus (és teljes mértékben mesterséges körülmények közt készül), a másik organikus anyagokból áll és „állati” természetes módon képződött. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai, ezeket szeretnénk most röviden áttekinteni.

Mit kell tudni a szerves trágyákról?

A szerves trágyák közé sorolható a komposzt, a baromfitrágya, a lótrágya és a marhatrágya és az istállótrágya (állati ürülék és alom egyvelege). Ezek értékes tápanyagforrások lehetnek, például mert sok nitrogént tartalmazhatnak, amely segítheti a növények növekedését és fejlődését. A marhatrágyában viszont túl sok is lehet ebből, a lótrágya pedig túl sok ammóniát is tartalmazhat, ami túlzott mértékben káros lehet a növényekre. Érdemes hát ezeket keverni, például komposzttal vagy más szerves trágyákkal.

Az állati eredetű trágyából nem kell sokat használni. Évente elegendő 2-3 kg/m2 mennyiségű marhatrágya vagy istállótrágya – ez nagyjából 1-2 centis réteget jelent a talajon.

Így készül a csalántrágya

A folyékony csalántrágya remek tápanyagforrás a növényeknek, és elkészítése sem bonyolult. Első lépésként szedjünk friss csalánt a kertben, majd tépkedjük össze egy műanyag vödörbe, és nyomkodjuk össze. Annyi vizet öntsünk csak rá, hogy épp ellepje, majd takarjuk le az edényt. Ezután minden nap keverjük meg, míg elkészül. Ez akkor jelenthető ki, amikor a színe már sötét, és nem habzik. Tízseres hígítás után kerüljön a talajra.

A legfontosabbak a műtrágyákról

Bár sokan ódzkodnak tőlük, a műtrágyák gyorsan és hatékonyan kielégíthetik a növények tápanyagigényét. Azonnali felszívódásuk miatt szuper segítséget jelenthetnek olyan növények termesztése során, amelyeknek rövid időn belül nagy mennyiségű tápanyagra van szükségük a növekedéshez. Ilyen például a paradicsom, a paprika, a krumpli és a kukorica. A műtrágyák viszont a talaj szerkezetét nem javítják, mert szintetikus anyagokból állnak. De persze, lehetnek köztük bio minősítésűek is. Ezek természetes anyagokból, például algából vagy halból készülnek, és kevésbé terhelik meg a környezetet, mint a hagyományos műtrágyák, így fenntarthatóbb választást jelentenek.

Mikor melyik a legjobb műtrágya?

Ezt a növények fajtája és a talaj típusa alapján tudjuk eldönteni. Elérhetőek különböző tápoldatok, illetve kisebb kiszerelésű csepegtetős tápoldatok is, amelyek a földbe szúrva fokozatosan adagolják a növényeknek a tápanyagokat. A szilárdtápok közé tartoznak a táprudak és a granulátum alapú műtrágyák is. Előbbit a földbe kell szúrni, míg utóbbit el kell szórni a talajon. Mindkét típus használata után javasolt a locsolás, hiszen a víz hatására kezdenek majd kioldódni a tápanyagok a műtrágyákból. Az adagolást a csomagoláson olvashatjuk, ezt soha ne lépjük túl.

Műtrágya vagy szerves trágya?

Ha olyan növények termesztése a cél, amelyek gyorsan igényelnek sok tápanyagot a megfelelő fejlődéshez, akkor jó döntés lehet a műtrágya – figyelembevéve azt a tényt, hogy a szintetikus anyagból készülő műtrágyák a talaj szerkezetét nem javítják. Egyszerűen és szagmentesen lehet viszont ezeket használni. Ezzel szemben a szerves trágyák organikus anyagokból állnak, és nemcsak a velük járó jellegzetes trágyaszagra lehet számítani, hanem arra is, hogy a növények hosszabb idő alatt, lassabban juthatnak ezekből tápanyagokhoz. Segíthetnek viszont javítani a vízmegtartást és a talaj szerkezetét.

Mielőtt választunk, mindig vegyük figyelembe a talaj típusát és növényeink tápanyagigényét is. A döntés nem mindig egyszerű, ezért érdemes Mezőgazdasági Szakáruházunkat is felkeresni, ahol kollégáink szakértő segítséget tudnak nyújtani, és a vásárlásban is segítenek.